A monetáris politika cél- és eszközrendszere a rendszerváltástól napjainkig. A monetáris politika kapcsolata az államháztartási és külgazdasági egyensúly alakulásával. A jegybanki függetlenség kérdései a történeti visszatekintés tükrében. A monetáris politika és a pénzügyi intézményrendszer kapcsolata.

Az infláció statisztikai kérdései. Az infláció okai. A dezinflációs politika fő kérdései. Az infláció és az államháztartási hiány kezelésének összefüggései. Az infláció hatása a gazdaság és társadalom különböző csoportjaira. Főbb inflációs korszakok a magyar pénztörténetben.

Az állam gazdaságpolitikai szerepe, különös tekintettel a redisztributív funkcióra. Az államháztartás bevételi struktúrája, és a főbb bevételi források jelentősége történeti visszatekintésben. Adóhatóságok és adóalanyok, a társadalom egyes csoportjainak adóterhelése. A főbb kiadási tételek és a főbb gazdaság- és társadalompolitikai célok. A helyi önkormányzatok szerepe, jelentősége és finanszírozási problémái.

A nemzetközi fizetési mérleg alakulása a 90-es évektől napjainkig. Árfolyampolitika és konvertibilitás, a devizajog főbb korszakváltásai történeti visszatekintésben. A nemzetközi bankközi fizetési forgalmat lebonyolító rendszerek. A külkereskedelmi mérleg és nemzetgazdaság ágazati struktúrája, különös tekintettel az agrárgazdaság szerepére. Az exporthitel-biztosítás intézménye. Tőkeimport és tőkeexport – a banki és vállalati szektor tulajdonosi struktúrája.

Az értékpapírok és értékpapírtőzsdék szerepe a gazdaságban. Az értékpapírpiaci szabályozás és felügyelet változása a 90-es évek elejétől. Értékpapírok és értékpapírpiaci ügyletek árazása. A banki értékpapírok értékelésének sajátosságai. A nemzetközi értékpapírpiacok és a magyar államadósság kapcsolata történeti visszatekintésben.

A bankrendszer struktúrájának és szabályozásának alakulása a kezdetektől napjainkig. A prudenciális szabályozás jogi és számviteli vonatkozásai. A vállalati szektor és a lakosság szerepe a bankok forrásgyűjtő és -kihelyező tevékenységében. A hitelezés folyamata, a hitel költsége, a hitelezési biztosítékai. A lízing közgazdasági, jogi és számviteli megközelítése. A banki beszámolórendszer sajátosságai.

Közgondoskodás és öngondoskodás. Az állam szerepe a társadalombiztosítás szervezésében és finanszírozásában. A társadalombiztosítási alapok helyzetének alakulása. A modern biztosítás kialakulása és fejlődése. A biztosítás mint a kockázatkezelés egyik formája. A biztosítási ág és ágak valamint az önkéntes pénztárak szerepének változása a 90-es évektől napjainkig. A díjszámítás elvei és matematikai alapjai.

A pénz- és tőkepiac szerepe a vállalati szektor forrásellátásában, a nyilvános értékpapír kibocsátás szabályozása. A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban, az állami támogatás szükségessége, formái. A hitelgarancia rendszerek és mikrohitel intézmények szerepe. A kockázati tőke finanszírozás sajátosságai és intézményei. A vállalatstruktúra mint társadalompolitikai kérdés.

Az agrárgazdaság jelentősége és helyzete Magyarországon. Az agrártermékek piacának jellegzetességei, állami árszabályozás. A mezőgazdasági tevékenység támogatási rendszere, szociálpolitikai vonatkozásai. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának alapelvei. A jelzáloghitelezés és záloglevél kibocsátás szerepe történeti visszatekintésében. Az árutőzsde és a közraktározás intézménye.

A banki kockázatok típusai, különös tekintettel a hitelezés kockázataira. A kockázatkezelés banküzemi és jogszabályi eszközei. A céltartalékképzés és értékvesztés intézménye. A biztosítási kockázatok és a biztosítható kockázatok. A kockázatporlasztás és -megosztás eszközei. Az értékpapírok kamatlábkockázatának kezelése. Az opciók szerepe a kockázatkezelésben. A devizaárfolyam-kockázat problémája.

1. A KKV-k fogalma, tendenciák, a legfontosabb jellemzők
2. A KKV-k speciális stakeholderei
3. A KKV-k problémái, döntések a vállalatoknál, a növekedés kérdései
4. A technológiai transzfer intézményrendszere
5. Az innováció nemzeti és regionális szintje (NIR, regionális innovációs stratégiák, innovatív társadalmak)
6. Innováció a vállalkozásoknál (típusok, K+F, kockázati tőke bevonása)
7. A szellemi tulajdon védelem formái
8. A hagyományos (modern), valamint az új (posztmodern) regionális politika főbb jellemzői
9. Az EU regionális politikájának fejlődése, a regionális politika főbb szakaszai és állásfoglalásai, alapelvei és fejlesztési céljai, prioritásai 2000-2006 között
10. A területfejlesztés és a területfejlesztési politika célja, feladata és intézményrendszere Magyarországon
11. A versenyképesség eltérő felfogásai, egységes fogalma, mérése
12. A regionális versenyképesség piramismodellje és felépítése, alapkategóriák, alaptényezők és sikerességi faktorok
13. A globális iparági verseny fő jellemzői: a globális-lokális paradoxon, a tartós versenyelőnyök forrásai, innovációs kapacitás, hazai bázis
14. A Porter-rombusz felépítése és tényezői
15. A regionális klaszter fogalma és kapcsolata a Porter-rombusszal, mint dinamikus rendszerrel
16. Az iparági klaszterek fogalma és tipizálása az eltérő típusú aggregációk szerint, fejlesztésük eszközei
17. A kormányzat és magánszektor szerepe a regionális klaszterek fejlesztésben
18. A kompetitív fejlődés szakaszai (Porter) és a négy fázisú (WAITS-féle) modell értelmezése
19. Az ágazati és a klaszter-alapú gazdaságfejlesztés, az alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztési stratégia
20. Az iparági körzetek típusainak jellemzői (Markusen szerint), az olasz iparági körzetek
21. A vállalkozások komplex intézményi környezete (Malecki szerint) és a helyi gazdaságfejlesztés kapcsolata
22. A vállalkozásfejlesztés elméleti alapjai (a vállalkozásfejlesztés célja, szerepe, célcsoportja, piacépítő és piachelyettesítő modellek)
23. Pénzügyi eszközök a vállalkozásfejlesztésben (mikrohitelezés, az új típusú mikrohitelezés alapelvei, egyéb pénzügyi eszközök)
24. A magyar vállalkozásfejlesztés gyakorlata (a hazai vállalkozásfejlesztés kialakulása, vállalkozásfejlesztési politika, intézmények, programok)

vissza